SZABADONBALATON ALGABÁR

Az algabár kiemelten az alga-tömegprodukció (algavirgázás) és feliszapolódás témáit járja körbe. Az emberi fogyasztásra kitalált algás és iszapos koktélok mellett kísérleti strandlabda-algaszigetek demonstrálják az alga-tömegprodukció kialakulásának állapotait egy nyári szezon példáján.

C:N:P BÁR

A szabadonbalaton concept bárja a tápanyagterhelés témáját járja körül, a három legalapvetőbb tápanyagra, a szénre, nitrogénre és foszforra, valamint azok arányára fókuszálva (C:N:P). Mit jelent a tó külső és belső tápanyagterhelése, mi a természetes vízpartok szerepe, miként függ össze a változó vízszint a tó vízminőségével és az elhíresült algákkal?

Az altaherba koktél, azaz a természetes partszakaszokra utaló erjesztett vízparti élőhelylé, a különböző vízinövény falatkák, valamint a szén, nitrogén és foszfor tápanyagitalok ilyen és hasonló kérdéseket vizsgálnak.

DUNAKIADÁS

A szabadonbalaton bárjának rendhagyó kiadása a Placcc Fesztivál szervezésében a Budapesti Őszi Fesztiválon a természetes vízpartok, a vízminőség és ártérhasználat témáját járta körül, ahol az ártéri és természetes partszakaszok növényerjesztményeibe lehetett belekóstolni.

BOJLI TOR

Hogyan és milyen tápanyagok jutnak a Balatonba, és mi ennek a jelentősége? Milyen hatása van a horgászatnak a tó tápanyagforgalmára, milyen kapcsolatban áll ez a tó vízminőségével? Miért fontos a tóba bejuttatott foszformennyiség?

A szabadonbalaton bár beetetési akciója során emberi fogyasztásra kigondolt bojliételek kerültek terítékre, melyek közösen készültek a tor vendégeivel, horgászati alapanyagokból. A tor szertartása közben kipróbáltuk, mennyire egyezik a halakkal közös étrendünk, és hogy vannak-e olyan tókímélő foszformentes diéták, amelyek amellett, hogy finomak és fogyaszthatóak ember és állat számára, a tó tápanyagterhelését is csökkentik, de legalábbis nem növelik.

VIZEK MÉSZÁRLÁSA - SLAUGHTER THE WATER /Marseille, FR/

A szabadonbalaton bárja az Aygalades patak szellemét idézte meg: a patakkal kapcsolatban álló marseillei városrészek kiszáradt növénytest-szövetét és az őket összekötő folyómedreket és csatornákat rituálisan újravízesítette. A környék gyümölcseiből és zöldségeiből készült növénybőrök és víztestek ehető installáció formájában újrakapcsolódnak, majd közösségileg elfogyasztása kerültek. A patak vize az évszázados ipari tevékenységek (például szappangyártás, bőrcserzés) következtében szennyezett, fogyasztásra nem alkalmas, ezért a patakot tápláló egyik forrásból szerzett és tisztított vízzel az állatok levágására emlékeztető rehidratáció folyamatában hidratálhatták magukat a résztvevők is.